az ősrobbanás isten szabadrúgása volt, mondom.
inkább a büntetője, válaszolja.
garaczi lászló: hasítás
az ősrobbanás isten szabadrúgása volt, mondom.
inkább a büntetője, válaszolja.
garaczi lászló: hasítás
mint egy skandináv komédia szereplői: a bankrabló, a költő és a megtért punkzenész.
pedig elég komoly tragédiák, bukások és halálközeli élmények vezették ezt a három embert a péntek esti beszélgetésig.
peer krisztián a szerelme halálát, pajor tamás az önpusztítás halálát, ambrus attila meg a túlélést élte meg. pfff…ez közhelyes lett, de lényeg hogy mindhárman egyben voltak, viccesen és mélyen, annak ellenére, hogy megjárták a poklot.
hosszú volt, de itt megnézhető. érdemes.
bartis attila könyve majdnem tökéletes, csak pont a címbeli vége… olyan, mint amikor nem tudnak befejezni egy számot és inkább lehalkítják.
a new york times kimondta, amit sokan gondolnak, de nem mertek leírni: csalódás, hogy bob dylan kapta az irodalmi nobelt. a legfontosabb érvük, hogy nem író.
nem olvastam bob dylan verseit. dalszövegeiről tudom, hogy nehezen érthetőek, nem csak nekem, hanem az angol anyanyelvűeknek is, szóval nem tudok érvelni, hogy megérdemelte, vagy nem. a nyt szerint: nem.
amit a bizottság tett azzal, hogy egy énekesnek adta a díjat viszont mindenképp szimpatikus lépés. a szabályzat szerint, ahogy ezt elég sok helyen idézik: a szépirodalmi alkotásokon kívül az irodalom kategóriában díjazhatók más írásművek is, „amelyek formai és ábrázolási szempontból irodalmi értékkel bírnak”. szerintem ez egyértelmű, és innentől már csak azokon a sor, akik a magas (hihi) kultúra miatt aggódnak, hogy elfogadják, a rock (nagyon általánosan értve és leegyszerűsítve a szó jelentését, tartalmát) már jó pár évtizede nemcsak terméke, hanem meghatározó eleme és forrása is kultúránknak és irodalmunknak.
szóval: taps és még ilyet!
megjegyzés: az eredeti postban kiraktam egy videót, a like a rolling stone-t, de rájöttem, hogy nem bob dylan énekli, hanem valami feldolgozás. a youtube-ról leszedtek minden stúdió minőségű videót, legalábbis úgy tűnik. ezt találtam helyette, nem rossz ez sem:
és minden mostban benne van a hajdan
az elég jó utolsó mondat volna, hogy a mindiget javítom örökkére.
egy állítás és az ellenkezője nemhogy kézen fogva sétálnak, de közben akár le is szopják egymást. mondhatnánk úrinősebben is, de minek. halál és szerelem közelében megváltozik az ízlés és a stílus is.