az eszeveszett mesékben, talán a második sztoriban a későbbi hulla egy „papas fritas a caballo”-t kér, ami nem más, mint amit a magyar szinkronban mond, vagyis „hasábburgonya tükörtojással”. mennyire más ez, mint az eredeti „lovagló sültkrumpli” (????). biztos vannak néhányan, akik sikítanak a fordítás miatt, de nem találtam jobbat.
spanyolul nem találtam, csak eléggé (túl) szürke zónában.
szóval van ez a nekem mindig is vacsora-kaja (la manche csatorna?), ami a gyerekkorom. nem azért, mert anyámnak ne lett volna fantáziája a konyhában (ezt nem tudom, de illik ezt mondani), hanem mert én ezt kértem sokszor.
nincs jobb, mint amikor az ember a villájára szúr vagy 10 hasábot, belemártja a sárgájába és, ha még lehet, néhány karika paradicsomot is hozzárak (ez sikerülni szokott). ilyenkor nem tudok lélegezni sem, de tobzódik a számban a túlsózott paradicsom, a szintén maróan sós sültkrumpli és a lágy, krémes sárgája. időutazás.
és a tükörtojást vajban kell sütni. utálom az ilyen kinyilatkoztatásokat.