punk bor

a borászat arisztokratikus, konzervatív, hagyománytisztelő, etc., és mit ilyen tele van tabukkal és olyan szokásokkal (nagyképű kóstolás, pld), amitől a borozás egy nem túl szimpatikus életérzéssel párosul.

most hallottam ezekről a spanyol punk borászokról, akik “innovatív lázadást” hirdettek és szakítást a múlttal.

kék bort csinálnak. kéket. a lázadáson túl ez azért is tetszik, mert nagyon kevés a kék élelmiszer, amit természetes anyagokból állítanak elő.

azul

 

szex pisztolz

gimnáziumban egy szilágyis bálon, bár lehet, hogy hivatalosan más volt, mindenesetre egy iskolai bulin hallottam ezt először, talán 1981-ben és csak röviden, mert valaki (“tudjuk ki”, mondanám, ha ma ennek nem lenne egy egészen elmebeteg konnotációja, amit a fideszesek szeretnek sugallni) lekapcsolta a zenét és sokáig csak az a fél szám zúgott az agyamban, végletesen és mindent elsöprően megváltoztatva a zenei ízlésemet. későn volt, tudom, legalább 6-7 évet késett, de nekem is fogadóképessé kellett válni, meg be is kellett valakinek hozni a zenét a gimnáziumba. nem kis bátorságra volt szükséges ahhoz, hogy egy iskolai rendezvényen az a valaki betegye a kazettás magnóba a polimert, megkockáztatva, hogy örökre elvész a kópia, mert elkobozzák. szóval nagy köszönet annak, aki ezt tette.