razzia

az egyetlen hely ahonnan kitiltottak. kb. 1990-es belépő. a sztori nem publikus 🙂

 

#freeszte

szomorúan és elkeseredetten néztem, ahogy a fideszes arrogancia maga alá gyűri az alma materemet, a szegedi egyetemet. a jatét. azon túl, hogy nem voltam naiv és biztos voltam abban, hogy valahogy mégis elérik, hogy az egy nappal azelőtti egyértelmű kari ellenállás nem lesz más mint egy olyan fejezet ebben az egészben, amire vissza tudnak majd mutogatni, hogy mégis voltak demokratikus elemek a letámadásban, mégsem sikerült megemészteni, amit (többek közt) a btk-s pál józsef művelt, aki kötött mandátummal érkezett (kapcsolódott) a szenátusi ülésre, majd ott a “nem” helyett igennel szavazott arra, hogy legyen-e modellváltás. ezt tetézte azzal, hogy utána lemondott. pardon? milyen gerinc kell ehhez? tudjuk, hogy fideszes, de látva a reakciókat sokan elhitték, hogy a szenátusban mégis úgy szavaz majd, ahogy ezt a saját kara elvárta tőle, és amivel elküldte a mindent eldöntő ülésre. ne legyünk igazságtalanok, rajta kívül volt még 4 ilyen “küldött”. de pál esete mutatja meg igazán azt, amit jó lenne, ha mindenki megértene: nincs két fidesz. még akkor sem lehet nekik hinni, ha mosolyognak, ha ismerjük őket régről, “rendes emberként”. a párt nem fogja hagyni soha, hogy azok legyenek. de a szavazatok száma nem minden (nem lett volna meg a modellváltás szükséges támogatása, ha mindenki felveszi aznap a gerincét az öltönye alá, és úgy szavaz, ahogy azt a mandátuma szerint kellett volna). a netre felkerült videó a gyűlés utolsó 10 percéről. a fidesz működése tömören. a rektor bejelenti, hogy még “nem arról” szavaznak, majd kiderül, hogy de, az a szavazat arról szólt. nem adnak szót a modellváltás ellenzőinek (pld. szajbély mihály). és ezzel kész is. megcsinálták. és -MEGINT- nem lesz szolidaritási kiállás, még a magukat értelmiséginek képzelő kollégák részéről sem. vállat vonnak, hogy ez milyen szomorú. vagy ha ki is adnak majd valami szöveget az nem lesz más, mint egy általános kiállás az egyetemi autonómia mellett, konkrét nevek és esetek nélkül. de óvatosan, nehogy magára vegye annak a kéznek tulajdonosa, aki amúgy másra is ad pénzt. nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit mond majd a ceu, aki mellett kiállt (tüntetettt, szolidáris volt, etc) egy egész ország annak idején. egy esetleges kormányváltás után nem adnék semmilyen tisztséget azoknak az egyetemi tanároknak, vezetőknek, tisztségviselőknek, akik most hallgatnak és nem állnak ki nagyon egyértelműen a szegedi (debreceni, pécsi, etc..) egyetemek autonómiája mellett. most szerepelnek le. a példa ott van, hogy mi történik a színművészetivel, nem kell fantázia sem ahhoz, hogy az ember előre lássa mi lesz. magyarország megint sokkal szomorúbb és nyomasztóbb hely lett. és persze, hogy hagyjuk még, hiszen ez még nem a legalja, ez biztos. nyárig mindenki beadatja a kínai vakcinát és ősszel örülünk, hogy mégis rendes kormányunk van, hisz gondoskodott erről is. és jön 2022, 2026, 2030….horthy és kádár mosolyogva fogadja be a triumvirátus új tagját, akivel büszke körtáncot járnak magyarország teteme fölött.

budapest

2020 áprilisában a születésem napján és nem reggelre kelve, a Fekete Kutya előtti árkádok alatt hallom a bicikli hátsó kerekének visszhangját. Itt máskor hangosan kellett szólnom, hogy halljanak, meg volt kihez. Megállok, körülnézek.  Budapest hallod, hogy nézel már ki?

De ugyanaz az érzés: Budapest az enyém, még üresen is. Ugyanaz a város.

Mint amikor 1987-ben, az akkor még a maga természetességében kietlen Dob utcában azt terveztük, hogy ott fogunk kocsmát nyitni. Túl a városon nincs már otthonom, gondolom.

 

És persze hogy jó, hát akkor itt fogunk élni.

Mint egykoron.A.

már

már nem szabadkozik, már nem hátrál. már nem mondja, hogy valami örökké összetart. hogy van valami, ami soha nem múlik el, akármi van. nézzük a hátát, nem kérdezett.

Közzétéve:
Egyéb kategóriába sorolva Címkézve ,

régi, fontos lemezek 1

egyszer (1979) anyám jamaicán dolgozott, ahol a helyiek figyelmeztetése ellenére betért néhány kingstoni garázsba reggae-t hallgatni. onnan jött haza úgy, hogy bob marley fan lett.

és így lett az első lemez amit hallottam tőle az akkor éppen pár hetes survival, amit teljes egészében afrikáról szól (bob geldof későbbi kampányainak előképeként). gyönyörű lemezborító volt, az akkor éppen aktuális afrikai országok zászlaival. és persze -céljának megfelelően- érzékenyítően is hatott (lásd ismét: geldof). így lettem én is 12 évesen marley fan. rongyosra hallgattuk vasárnapokon, családi körben.

a teljes lemez itt: survival